http://holvolt.hu/categories/besorol%C3%A1s-n%C3%A9lk%C3%BCli-mes%C3%A9k/ Recent content in Besorolás nélküli mesék on Egy Új Világ Meséi Hugo -- gohugo.io en-us Tue, 24 Jun 2025 13:00:00 +0000 http://holvolt.hu/mese/2025-06-25-yamen-es-az-igazsag/ Tue, 24 Jun 2025 13:00:00 +0000 http://holvolt.hu/mese/2025-06-25-yamen-es-az-igazsag/ Yamen a városba indult, a Mester küldte, hogy tintát vegyen. Ahogy a külső utcákon haladt, egyszer csak egy szekérre lett figyelmes, ami zörögve közelített az úton. Furcsa szekér volt, az oldalát színes kelmék díszítették, vastag selyem szalagokra hímzett szövegek, képek. Ahogy mellette haladt el, maga is megcsodálta. A szekeret egy öreg férfi hajtotta, mellette ült a felesége. Apró, törékeny emberek voltak és mosolyogva fogadták Yamen köszöntését. Nem sokkal később egy csapat fegyveres vágtattott el mellette, hamar beérve a kocsit. http://holvolt.hu/mese/2022-04-01-prucsok-es-a-haboru/ Fri, 01 Apr 2022 00:00:00 +0000 http://holvolt.hu/mese/2022-04-01-prucsok-es-a-haboru/ Azzal kezdődött, hogy Apa nézte a híreket… egyre többször. Olvasott reggeli közben, induláskor, amíg a kocsiban várta Prücsköt, délután is telefonnal a kezében járkált és közben egyre gondterheltebb arcot vágott. Mi a baj? – kérdezte a kislány. – Valaki csúnyát írt neked sms-ben? Nem. - csóválta fejét Apa. – Annál rosszabb. Prücsök szeme elkerekedett, nem nagyon tudott annál rosszabbat elképzelni, mint amikor valakinek gonosz üzeneteket küldözgetnek vagy épp kicsúfolják. http://holvolt.hu/2017/10/07/inari/ Sat, 07 Oct 2017 15:25:27 +0000 http://holvolt.hu/2017/10/07/inari/ Háború volt. Nem emlékeztek már az okára… egyszerűen csak tartott, évtizedek óta és pusztult el benne a világ. Voltak túlélők, szanaszét a térben, a vakszerencse tette őket baráttá vagy ellenséggé. Ezek itt a tűz körül ültek, nézték a lángot, nézték egymást. Tizenketten voltak, összevissza korúak, férfiak, nők, gyerekek vegyesen. A legöregebbet Medvének hívták. Tőle balra ült Kis Tulok, utána Macska, Vakond és Hiúz, a tesók: Szamár meg Zebra, aztán Farkas, Bölény, Sas, Rigó és az ölében Pocok. http://holvolt.hu/2017/09/28/prucsok-es-az-avokado/ Thu, 28 Sep 2017 10:44:29 +0000 http://holvolt.hu/2017/09/28/prucsok-es-az-avokado/ Prücsök és az avokádó Apa mostanában egyre többet dolgozott és nyilvánvalóvá vált, hogy amíg véget nem ér az év, csütörtökönként nem fog időben odaérni Prücsökért a suliba. Ezért kellett egy „B terv”, egy „B terv”, akit Larának hívtak. Lara volt az első, akit a Linkedin az Apa által összeállított profil alapján javasolt. Lara grafikusként dolgozott és legjobban manókat szeretett rajzolni. A Linkedin szerint volt gyerekfelvigyázási tapasztalata, különböző országokban, különféle korú gyerekekkel. http://holvolt.hu/2017/09/23/prucsok-es-a-nevetes/ Sat, 23 Sep 2017 19:00:59 +0000 http://holvolt.hu/2017/09/23/prucsok-es-a-nevetes/ Prücsök és a nevetés Prücsök a fejére tette a párnát és próbált tovább aludni, de egyszerűen nem tudott. Túl nagy volt a zaj. Volt sokféle hang, amit már be tudott azonosítani: volt a hajnali kukásautó, volt a Szotyi féle szuszogás, volt a reggelikészítés csörömpölése, tavasztól őszig volt időnként madárdal. De ez valami más volt: valami éles, hangos nevetés. Prücsök dühös volt a szomszédra a jókedve miatt, hogy az nincsen rá tekintettel és reggel fél 9-kor ricsajozik. http://holvolt.hu/2017/09/22/az-egbe-jutni/ Fri, 22 Sep 2017 21:53:09 +0000 http://holvolt.hu/2017/09/22/az-egbe-jutni/ Az égbe jutni Eljött hát a nap, amiről a szülei, nagyszülei és azok nagyszülei beszéltek, eljött a Kiválasztás Napja, amikor Mahura Isten küldöttei összegyűjtik az építőket, hogy azok elkészítsék számára az utat az égbe. A történet szerint Mahura annyira kíváncsi volt az emberek életére, hogy folyton őket nézte az ég pereméről, míg egyszer – talányos okok miatt – végül lepottyant a Földre, azóta próbál visszajutni. Azt beszélik, hogy évezredenként egyszer megnyílik az Ég Kapuja és hazavárja őt. http://holvolt.hu/2017/09/22/egymasra-talalo-lelkek/ Fri, 22 Sep 2017 21:24:35 +0000 http://holvolt.hu/2017/09/22/egymasra-talalo-lelkek/ Egymásra találó lelkek Gyerek volt még, amikor utoljára látta. Egyik napról a másikra tűnt el, anélkül, hogy elköszönt volna, anélkül, hogy esélye lett volna elmondani neki, mit is jelent számára a közöttük lévő kapcsolat. Napokon át csak sírt. Nem tudta felfogni a változást. Meg akarta érteni a miérteket, de nem léteztek a válaszok, legalábbis nem ott, ahol ő kereste őket. Évek teltek el úgy, hogy minden éjjel, elalvás előtt, eszébe jutott, az arca, a hangja… sokáig kísérte és álmában beszélgetett vele, néha az volt az érzése, hogy felé hajol és betakarja. http://holvolt.hu/2016/03/23/2012-maskent/ Wed, 23 Mar 2016 17:25:16 +0000 http://holvolt.hu/2016/03/23/2012-maskent/ – Amit ide vésetsz, azt jelenti, amit gondolok? – kérdezte… – Vége lesz a világnak. – szólt … nyugodtan, – Vége lesz a világnak, ezt látod?! És annyi, mintha csak azt mondanád “kérek még egy kupa vizet”? – Vége lesz a világnak, amit ismerünk. Ez a mi dolgunk most. Jeleket hagyni, üzenni azoknak, akik majd akkor a “mostban” élnek, hogy készüljenek fel. Hogy a világ, amit ismernek látszataival és képmutatásaival, hamis tanaival… véget ér. http://holvolt.hu/2016/03/23/mese-az-elet-vizerol/ Wed, 23 Mar 2016 17:10:38 +0000 http://holvolt.hu/2016/03/23/mese-az-elet-vizerol/ Huan Peng gyakran imádkozott az istenekhez, kérve őket, hogy vezessék el az Élet forrásához. Szerette volna megismerni azt a szent helyet, ahonnan az Élet fakad… Minden létező könyvben utána olvasott, minden legendát kívülről tudott, elzarándokolt a legmagasabb és legveszedelmesebb hegyek közé keresve azt a völgyet, ami rejti a forrást. Álmokat látott, vágyakat kergetett… egy olyan helyet képzelt el, ahol arany oszlopok öveznek egy kis tavat, melyben hajnalonként tündérek mossák az arcukat. http://holvolt.hu/2015/12/29/mese3/ Tue, 29 Dec 2015 09:42:17 +0000 http://holvolt.hu/2015/12/29/mese3/ Tavasz lett. Yamen minden napfelkeltekor felkerekedett és kiszaladt a közeli ligetbe. Hallgatta a madarakat, időnként megölelte a fákat. Amikor visszaért a házhoz, akkor is dal volt benne. Fütyörészett. A Mester látta és mosolygott. Mikor már hetek óta ebben az állapotban látta a tanítványt, magához intette: – Látom szerelmes vagy. – szólt hozzá. – Az élet gyönyörű… – sóhajtotta Yamen. – Az erdőt szeretni könnyű… – szólt a Mester. – Bármit könnyen szeretek, minden elfér a szívemben – lelkendezett a tanítvány. http://holvolt.hu/2015/12/29/mese-1/ Tue, 29 Dec 2015 08:46:24 +0000 http://holvolt.hu/2015/12/29/mese-1/ Orvos volt, hallássérültekkel foglalkozott, évtizedek óta. Volt benne valami végtelen bizalom és hit, hogy ezeken az embereken lehet még segíteni, hogy sok van közülük, akiknek hallást adhat. Akiknek megmutathatja a hangok birodalmát… A halláskárosultak több kategóriába voltak sorolhatóak, az ő szakterületére azok tartoztak, akik gyermekkorukban vesztették el a hallásukat, úgy hogy közben már felejtették milyen is a hang. Hitt abban, hogy létezik egy módszer, amivel újra képessé teheti őket arra, hogy halljanak. http://holvolt.hu/2015/12/21/mese2/ Mon, 21 Dec 2015 23:03:15 +0000 http://holvolt.hu/2015/12/21/mese2/ Amirilla királykisasszony felhúzott térdekkel ücsörgött a trónszéken és javában gondolkodott. Szokott ilyet, napjában többször, főleg, amikor egy szusszanásnyi szünet volt az uralkodásban. Általában világmegváltó ötletei voltak. Leginkább azon szerette törni a fejét, hogyan is tehetne valami jót… valami olyat, ami megmarad, amire emlékeznek az emberek, aminek örülnek. Egy időben tűzijátékkal szórakoztatta magát és az alattvalókat, mindenféle ünnepeket talált ki, hogy csodálhassa azokat a színes maszatokat az égen, de ezek a mulatságok csak néhány órán át tartottak, aztán maradt az emlékük, meg a festmény a falon, amit az egyik villámkezű piktor készített. http://holvolt.hu/2015/12/10/mit-jelent-szeretni/ Thu, 10 Dec 2015 08:00:20 +0000 http://holvolt.hu/2015/12/10/mit-jelent-szeretni/ A lány a templom előtt állt. Régebben sokat járt ide imádkozni, de egy ideje már nem követte a vallás szabályait és így a templom is vesztett a jelentőségéből. Megsimogatta a tölgyfa ajtó barázdáit. Eszébe jutott az a nap, amikor menyasszonyként lépett ide be, amikor még hitte, hogy a házasság szentség és hogy örökre összeköt. Fiatal volt, bohó, tele reménnyel és szerelemmel. A férje és ő is hitték: övék a világ. A világ, ahogy akkor látszott, leginkább egy vattacukorra emlékeztetett: édes volt, puha és rózsaszín. http://holvolt.hu/2015/12/10/hitetlen-hilda-es-a-mano/ Thu, 10 Dec 2015 08:00:17 +0000 http://holvolt.hu/2015/12/10/hitetlen-hilda-es-a-mano/ A sarokban kuporgott, amikor megszólították. – Te most egészen konkrétan mit is csinálsz? – kérdezte egy gyerekhang a háta mögött. Hilda abba hagyta a szipogást, gyorsan megtörölte a szemét, felemelkedett és megfordult. – Bekötöttem a cipőmet. – mondta egy mímelt mosollyal. – Engem ugyan nem versz át… – szólt a kisfiú, méltatlankodva. – Nincs is fűző a cipődön. – Oh – vette tudomásul a nő, amint a lábára nézett… – valóban. http://holvolt.hu/2015/12/10/levego/ Thu, 10 Dec 2015 08:00:12 +0000 http://holvolt.hu/2015/12/10/levego/ – Levegőnek nézel engem. – mondta egy este a lány szomorúan. A kanapén ült, felhúzva a térdeit, apró volt és törékeny, mint egy madár. A férfi abba hagyta a gépelést, és percek teltek így el. Olyan mély volt a csönd, hogy elveszett benne az utcazaj. A férfi hangja megcsuklott kicsit, mikor lassan beszélni kezdett: – Igen, igazad van. A legmélyebb érzés bennem feléd ez. A lány nem bírta el ezeket a szavakat, a térdére támasztotta a fejét és sírt. http://holvolt.hu/2015/12/10/az-orokseg/ Thu, 10 Dec 2015 08:00:06 +0000 http://holvolt.hu/2015/12/10/az-orokseg/ – Ez hát az örökségünk… – mondta Mirad. Egy szirt tetején álltak. Körben mindenütt halál volt és fájdalom. Az északi hordák mindent elpusztítottak: a házakat felgyújtották, az embereket lemészárolták, csak néhányan maradtak és ők féltek. A félelem tartotta őket életben, az, hogy idejében elmenekültek, rettegtek és rejtőztek. Zorek szeméből lassan szivárogtak a könnyek. Ez maradt hát az apjuk birtokából: füst, hamu és szenvedés. Mindaz, amit évtizedeken át épített: semmivé lett néhány nap alatt és ő nem volt itt. http://holvolt.hu/2015/12/10/uton-lenni/ Thu, 10 Dec 2015 08:00:05 +0000 http://holvolt.hu/2015/12/10/uton-lenni/ A szurdokhoz értek. A Mester megállt és lassan meghajolt, először a hegyek felé, aztán megfordult és fejet hajtott az út előtt is, amin idáig jöttek. A tanítvány kérdése törte meg a csendet: – Hol vagyunk? – Ez a hely a Szenvedés völgye. Yamen érezte, ahogy végig szalad a hátán a hideg és a gyomrába markol a félelem. Újabb és újabb kérdések jelentek meg benne: – Mit csinálunk itt? – Elválunk egymástól. http://holvolt.hu/2015/12/10/a-torott-ido/ Thu, 10 Dec 2015 07:59:59 +0000 http://holvolt.hu/2015/12/10/a-torott-ido/ Az öreg sámán a tűzet nézte, így tettek mind, a törzs tagjai… surrogtak a lángok, időnként pattant egyet a parázs. – A történet, még az előtt kezdődött, hogy eltörött volna az idő. Itt várt egy kicsit. A kutató épp kérdésre nyitotta a volna a száját, amikor a mellette ülő indián a térdére tette a kezét és halkan ezt súgta a fülébe: – Ne most akard megérteni, most csak halld meg. http://holvolt.hu/2015/12/10/tobb-mint-bohoc/ Thu, 10 Dec 2015 07:59:56 +0000 http://holvolt.hu/2015/12/10/tobb-mint-bohoc/ Pirkadt éppen, és Talahassi léptei felkavarták az út aranyszínű porát. A fény felé fordult, hogy megteljen maga is fénnyel. Szerette azokat a hajnalokat, mikor az erdőn megpihenő felhők leple alatt harmatcseppekben fürdödtek a nimfák. Már három napja volt úton, vállán átvetett zsákjában egymás mellett lapultak a zsonglőrlabdái és a bohócorra, a szájharmónika, az üveggömb és az arcfesték, amivel – előadások alkalmával – magára rajzolta nevetést. Fura előadások voltak ezek, mert minden alkalommal magukat formálták. http://holvolt.hu/2015/12/10/a-hold-asszonya/ Thu, 10 Dec 2015 07:59:53 +0000 http://holvolt.hu/2015/12/10/a-hold-asszonya/ Kalandor volt. Álmokkal, vágyakkal teli. A hold sugaránál kóborolt. Egy szerető tekintet kísérte lépteit, óvta vezette… hazavárta. Az utak egyre messzebb vetették, s mikor hazaért egyre hamvadóbb volt a tűz. A gyereksírása csak zaj volt, nem hallotta benne a fohászt, a törődés utáni vágyat. Nem vette észre, ahogy az álmai elemésztik az életét. Egy alkalommal olyan messze kóborolt, mint még soha. Szíve mélyén érezte, hogy már ideje lenne a visszaútnak, de a lába csak vitte-vitte előre, gondolta, hogy majd a hold fényénél hazatalál. http://holvolt.hu/2015/12/10/repulj-velem/ Thu, 10 Dec 2015 07:58:15 +0000 http://holvolt.hu/2015/12/10/repulj-velem/ Gibbi egy fa alsó ágán ült és hintázott. Szerette ezeket a csendes reggeleket, mikor még szunnyadt az erdő. Kimerészkedett egészen a szélére, hogy lássa a felkelő napot. Óriási narancsnak képzelte és gyakran eszébe jutott, hogy milyen jó is lenne, ha ekkora teremne itt is a fákon, naphosszat csak heverne és falatozna… és jutna élelem mindenkinek. Mostanában egyre nehezebb volt ugyanis gyümölcsöt találni. Az emberek egyre több helyen vágták ki a fákat és ültettek helyettük valamit, ami nem volt finom. http://holvolt.hu/2015/12/10/a-leleklato/ Thu, 10 Dec 2015 07:57:24 +0000 http://holvolt.hu/2015/12/10/a-leleklato/ Azt mondták neki, hogy a 33-as kapucsengő. Elfelejteni sem lehetett az ilyet, hisz a boszorkány a Harminchármasok tere 3. alatt lakott, a harmadik emeleten. Még jó, hogy nem hisz a számmisztikában. Bár most – hogy így belegondolt – a 666-ba nem szívesen menne. Csengetett. A harmadik csengetés után egy női hang csak ennyit mondott: – Gyere, balra van a lift. A harmadik emelet a tetőtér volt. Egyetlen lakással. Épp be akart zörgetni, amikor nyílt az ajtó. http://holvolt.hu/2015/12/10/a-vercse-legendaja/ Thu, 10 Dec 2015 07:57:24 +0000 http://holvolt.hu/2015/12/10/a-vercse-legendaja/ A kisfiú bámészkodva állt a kapu előtt. A címert csodálta, amin egy farkas és egy madár küzdöttek egymással. Volt valami abban a madárban, ami megigézte. Tudta, hogy amit lát, az nem sas, mert sokkal apróbb volt termetre. Izgatottan rángatta meg a nagypapája kabátujját. – Tata, tata! Mi ez a kép? – A grófi címer. – válaszolta az öreg. – És a madár? – Az egy vércse. – mosolyodott el a nagyapa. http://holvolt.hu/2015/12/10/az-elet-forrasa/ Thu, 10 Dec 2015 07:57:20 +0000 http://holvolt.hu/2015/12/10/az-elet-forrasa/ Huan Peng gyakran imádkozott az istenekhez, kérve őket, hogy vezessék el az Élet forrásához. Szerette volna megismerni azt a szent helyet, ahonnan az Élet fakad… Minden létező könyvben utána olvasott, minden legendát kívülről tudott, elzarándokolt a legmagasabb és legveszedelmesebb hegyek közé keresve azt a völgyet, ami rejti a forrást. Álmokat látott, vágyakat kergetett… egy olyan helyet képzelt el, ahol arany oszlopok öveznek egy kis tavat, melyben hajnalonként tündérek mossák az arcukat. http://holvolt.hu/2015/12/10/lemulin/ Thu, 10 Dec 2015 07:57:17 +0000 http://holvolt.hu/2015/12/10/lemulin/ Lemulin a forráshoz tartozó tó partján ült és bele lógatta a lábát. Langyos volt a víz, meleg az este… figyelte, hogy minden pillanatban, mikor egy kicsit is mozdul, apró körök indulnak meg a felszínen, táncoltatva a vízre vetülő csillagok képét. Óvatosan és lassan mozgatta a lábfejét, nem akarta összezavarni, épp csak kimozdítani a tükörképeket. Hirtelen neszt hallott, valami olyan zajt, amit nem ismert, ami nem tartozott az erdőhöz. Egy pillanattal később már az egyik fa lombján ücsörögve figyelte, ahogy lassan elülnek a víz által vetett körök és reménykedett, hogy bármi is érkezik, már semmilyen jelét nem észleli a jelenlétének. http://holvolt.hu/2015/12/10/a-papno/ Thu, 10 Dec 2015 07:57:14 +0000 http://holvolt.hu/2015/12/10/a-papno/ Amirina hat éves lehetett, mikor először jelentek meg rajta a jelek. Valami változott benne, abban ahogy lépett, abban, ahogy futott, ahogy a kezét megemelte. Minden mozdulatában harmónia volt. Figyelmes szemlélő észrevehette a zenét, ami ébredt benne. Volt valami különleges az érintésében… elég volt ölbe vennie egy zokogó gyereket, és az pár pillanat múlva már boldog kacagással indult tovább, elég volt egy félig kiszáradt fát megölelnie, hogy az termőre forduljon újra. http://holvolt.hu/2015/12/10/az-eletelem/ Thu, 10 Dec 2015 07:57:11 +0000 http://holvolt.hu/2015/12/10/az-eletelem/ Érdekes útra tévedt. Emberek – felnőttek-gyerekek – ültek végig az út szélén és egy furcsa kirakóssal játszottak. Elment már néhány férfi és nő mellett, anélkül, hogy valóban észre vette volna őket… de most az út mellett egy kislány sirdogált…előtte egy kisebb kupacban mindenféle térbeli formák hevertek. Szemmel láthatóan épített belőlük valamit, vagyis épített volna, de az egyik alapelem hiányzott. Leguggolt mellé. – Szia – szólította meg. – Hát ez? – Ez itt az életem. http://holvolt.hu/2015/12/10/a-negy-ferfi/ Thu, 10 Dec 2015 07:57:09 +0000 http://holvolt.hu/2015/12/10/a-negy-ferfi/ Ültek az asztal mellett… hívatta őket, hát most ott voltak: a Harcos és a Mágus. Egymással szemközt foglaltak helyet, ami magától értetődő volt, hiszen szinte sosem sem értettek egyet. Amikor a Király belépett a terembe felálltak és meghajoltak. – Csak ketten? – kérdezte csalódottan az uralkodó. – Értesítettük a Szerelmest is, de ő késik. – jegyezte meg a Harcos. – Mint mindig. – fűzte tovább a Mágus.  A Király nagyot sóhajtva helyet foglalt kettőjük között az asztalfőn. http://holvolt.hu/2015/12/10/a-boldogsagrol/ Thu, 10 Dec 2015 07:57:03 +0000 http://holvolt.hu/2015/12/10/a-boldogsagrol/ Tami egy ideje már kívülről nézte az életét… mint valami filmsorozatot, ami még csak egy brazil szappanoperára sem tudott hasonlítani, akkor legalább lettek volna benne kiszámítható fordulatok, de így… Nézte az életét és unatkozott. Néha már annyira unta a szürke egymásután napokat, hogy arra gondolt, talán ki kellene kapcsolni a műsort… mert hogy minek… Értelmetlennek tűnt az egész. Nem volt benne változás, nem voltak benne örömök, inkább csak mímelt volt a vigyorgás. http://holvolt.hu/2015/12/10/egy-hegedu-tortenete/ Thu, 10 Dec 2015 07:57:00 +0000 http://holvolt.hu/2015/12/10/egy-hegedu-tortenete/ Kisróka egy szék támláján egyensúlyozva tologatta a szekrény tetején a dobozokat. Gondatlanul elrejtett csokit keresett, esetleg kekszet. Egyszer csak felderült az arca és rángatni kezdett egy méretesebb valamit. Elhúzta a szekrény pereméig. A valami fekete volt és fém pántokkal lezárt. Leemelte és óvatosan az asztalra tette… Kincset rejthetett. A kincseket tipikusan ilyen helyeken szokták elrejteni. Épp felpattintotta a zárat, mikor Babszi belépett a szobába. – Nahát – szólt kicsit meglepve. http://holvolt.hu/2015/12/10/vacsora-feherben/ Thu, 10 Dec 2015 07:56:57 +0000 http://holvolt.hu/2015/12/10/vacsora-feherben/ Vacsora fehérben A kisfiú öt éves forma lehetett, az erkélyen ült, a rácsok között kilógatta a lábát. Kalimpált. Persze ezt csak olyankor szabad, ha anya nem látja. De anya most éppen a konyhában sürgölődött, vendégeket várt. A várost kellemesen beterítette a nyári este langyos fuvallatokkal. Néhol madár csicsergett, balra kanyarodott az autó, a kisfiú vezette persze,… innen az erkélyről távirányítóval. Az egész forgalomért ő felelt Budán és Pesten is. – Hallo, hallo … igen, értem. http://holvolt.hu/2015/12/10/a-jegvirag-i/ Thu, 10 Dec 2015 07:56:54 +0000 http://holvolt.hu/2015/12/10/a-jegvirag-i/ Virágbirodalom uralkodója – IV. Florentinus – a kertjében sétált, a Királyi Főkertben egészen pontosan, ugyanis ebben a királyságban számtalan kert volt. Minden alattvalónak volt legalább három: egy konyhakert, egy virágoskert és egy pihenőkert. A pihenőkert különlegessége az volt, hogy azt mindenki valaki másnak művelte meg és a saját pihenőkertjébe tényleg csak láblógatni, meg gondolkodni járt ki. A királynak váranként jutott 1-2 tucat a kertekből, itt voltak évszakokra vagy egyes virágcsoportokra hangolt parkok is. http://holvolt.hu/2015/12/10/a-meseboltos/ Thu, 10 Dec 2015 07:56:52 +0000 http://holvolt.hu/2015/12/10/a-meseboltos/ „Volt egyszer egy mesebolt, abban minden mese volt…” – megint Gazdag Erzsi sorai mondogatta magában, szerette ezt, sokkal vidámabb volt odabent Gazdag Erzsit szavalni, mint Pilinszky Miféle földalatti harc-át. Persze néha azt is kellett, például zord novemberi napokon, mikor a hideg szél bujócskázott a kabát ujjában. De most május volt, akácillatos május, mikor meseötletek lopakodnak az ember lányának a nyomában, aki óvodás verseket szaval… Azóta, hogy először látta ezt a verseskönyvet – nagyábból 4-5 évesen, – szeretett volna egy meseboltot, törpékkel a fiókban és hegedülő vízilánnyal, meg ugráló lidércekkel. http://holvolt.hu/2015/12/10/az-elatkozott-csok/ Thu, 10 Dec 2015 07:56:49 +0000 http://holvolt.hu/2015/12/10/az-elatkozott-csok/ Egyszer volt, hol nem volt – még a bölcs királyok idején – az Óperenciás-tengertől délkeletre volt egy királyság. És vele határosan – bármilyen meglepő – volt egy másik. S e két királyság uralkodói: Somon, Harmathalom ura és Narso, Holdudvar parancsolója – szemben sok más mesével – jó barátok voltak. Gyerekként együtt mentek világgá, ifjoncként együtt hajóztak az Óperenciás-tengeren, egyszerre házasodtak és szinte egyszerre váltak apává. A történet a két királyi gyermek keresztelőjének hetében kezdődik, amit már szinte a gyermekáldásra utaló első jelek óta terveztek. http://holvolt.hu/2015/12/10/bunbocsanat/ Thu, 10 Dec 2015 07:56:46 +0000 http://holvolt.hu/2015/12/10/bunbocsanat/ A férfi az út szélén ült… az útkereszteződésnél, az árokparton. A hangyákat számolta, amik lassan átmásztak a cipője orrán. Nem sietett, nem volt hová sietnie. Pillanatonként szemlélte a világot, annak minden terhével, fáradságával, türelmetlenségével. A kislányra gondolt, akit elhagyott… aki miatt világgá indult, akinek meg akarta találni a birodalmat, amit aztán ráhagyat, ha csak felerészben is. De hiába vállalt szolgálatot fényes udvarokban, s végzett kivánló munkát, a királyságot nem osztogattak… http://holvolt.hu/2015/12/10/elore-lejatszott-eletek/ Thu, 10 Dec 2015 07:55:01 +0000 http://holvolt.hu/2015/12/10/elore-lejatszott-eletek/ A kávét kortyolgatta, miközben várta, hogy fél nyolc legyen. Feszengett kicsit. Direkt úgy öltözött, hogy véletlenül se lehessen ráismerni a hirdetés írójára, még a haját is átszínezte. Várta, hogy megkonduljon az óra és a férfi, aki majd megváltoztatja az életét, belépjen. Pontosnak képzelte. Az érkező majd zavarban lesz, körbepillant és nem találja őt. Nem találja, hiszen ott sincs. Aztán – mivel a férfi helyes, és szerencsére nem is „túl szép”- segít rajta. http://holvolt.hu/2015/12/10/a-felpar-zoknik-igaz-tortenete-az-ikrek/ Thu, 10 Dec 2015 07:54:58 +0000 http://holvolt.hu/2015/12/10/a-felpar-zoknik-igaz-tortenete-az-ikrek/ Zakariás órák óta a fiókban kuporgott… már ismert minden zoknit egyesével. Vannak kisvirágosak, meg vannak csíkosak, meg pöttyösek. Nyilvánvalóan kislányhoz jött, egy kislányhoz, akinek indokolatlanul sok zoknija van. A Szabályzat szerint csak olyan szobába szabad belépni, amelyben vagy nincsen senki, vagy az ott tartózkodó személy alszik. Persze, egy másik pontján a Szabályzat kimondja azt is, hogy a küldetést végre kell hajtani napkelte előtt, ráadásul erre az éjszakára két küldetést is osztottak rá. http://holvolt.hu/2015/12/10/haramiak-karacsonya/ Thu, 10 Dec 2015 07:54:54 +0000 http://holvolt.hu/2015/12/10/haramiak-karacsonya/ Az utazók mindjárt megérkeznek a kereszteződéshez, hallotta a kocsis kurjantásait… körbenézett, figyelte a többieket, ahogy láthatatlanná váltak: Csámpás az avar alá lapult, Denton és Kisdenton (a testvérek) a kökénybokrok mögött hasaltak, Kese a fenyő ágait választotta. Zorek pedig – mivel ő volt a főnök – nem rejtőzött el. Ő csak kényelmesen lóbálta a lábát az egyik ágon ülve, ami méteresen belógott az út fölé. A hírhedt Yeld Wood-i Haramikák – gondolta, – a zsiványok, akik közül most már néhány hónapja ő is egy. http://holvolt.hu/2015/12/10/yoyo/ Thu, 10 Dec 2015 07:54:45 +0000 http://holvolt.hu/2015/12/10/yoyo/ A fa mögött állva nézte a bohócot, a mozdulatait, azt a valamit a kezében. Lent-fent, lent-fent… Úgy érezte, hogy az a forgó színes izé lelassítja az időt, megnyújtja a másodperceket. El kellett volna indulnia. Nem késhet el, mert anyja mérges lesz, és veszekedni fog… de az a pörgettyű megigézte. Közelebb lépett. A bohóc ekkor vette észre. – Szervusz kislány. – szólt hozzá. – Jónapot kívánok. – köszönt ő is, ahogy tanították. http://holvolt.hu/2015/12/10/hamburger-szonata/ Thu, 10 Dec 2015 07:54:42 +0000 http://holvolt.hu/2015/12/10/hamburger-szonata/ Fura srác volt. Az a tipikus, csendesen merengő, nagyokat, mélyen hallgató. Titokzatos… hosszú, fekete bőrkabátjának zsebéből hol cigarettát, hol egy kis papírfecnit és egy agyonrágott tollat varázsolt elő. Azt hiszem, mindig is vonzott… persze, hogy is szólíthattam volna meg… nemhogy nőnek, még lánynak sem látszottam. Hiába, tizennégy évesen még nem indulhat mindenki a baywatch válogatáson. Képes voltam hosszú perceket tölteni azzal, hogy megpróbáltam kitalálni, mire is gondolhat. Miket is vethet papírra… talán végrendelkezik… talán verset ír. http://holvolt.hu/2015/12/10/a-kincs/ Thu, 10 Dec 2015 07:54:40 +0000 http://holvolt.hu/2015/12/10/a-kincs/ A kincs Amikor elcsendesült a ház, fogta a paplanját és leosont a lépcsőn. A paplan a mindenféle szörnyek ellen kellett, akik ilyenkor, késő éjjel, a sötétben lapulnak. A lépcsőházban nem merte felgyújtani a villanyt, nem akarta, hogy a szülei, vagy a nagypapája felébredjenek. A nappaliba érve becsukta maga mögött az ajtót, megkereste az állólámpát, és mikor a fény betöltötte a szobát, megkönnyebbülten levetette a takarót. Az almáriuhoz tolta az egyik széket, és a váza mögül megszerzett kulccsal óvatosan kinyitotta azt. http://holvolt.hu/2015/12/10/yamen-es-a-tisztelet/ Thu, 10 Dec 2015 07:53:36 +0000 http://holvolt.hu/2015/12/10/yamen-es-a-tisztelet/ Egy napon új tanítvány érkezett. A Mester kérette Yament, és így szólt hozzá: – Ő itt Naval, szeretném, ha segítenéd. Naval négy évvel volt fiatalabb Yamennél, a városból származott. Olyan dolgokról tudott mesélni, amikről Yamen még sosem hallott, tele volt történetekkel, hódításokkal, tapasztalatokkal, szinte folyamatosan beszélt és Yamen szerette hallgatni, mert szórakoztatta. Idővel megismertette Navallal a birtokot, a házirendet, a szokásokat. Megosztotta vele a tanításokat, amiket korábban kapott. Napról napra több időt töltöttek együtt, míg nem egyszer Yamen a nagy magyarázás közben elfeledkezett az ebéd előkészítéséről, csak akkor eszmélt, mikor már harangoztak. http://holvolt.hu/2015/12/10/bandy-kata-elmekere/ Thu, 10 Dec 2015 07:53:27 +0000 http://holvolt.hu/2015/12/10/bandy-kata-elmekere/ Állt az angyal és mellette a lélek. Mind a ketten sírtak, láthatatlan, mázsás könnyekkel. A lélek fiatal volt, szinte gyerek, néhány órája még az apukájával beszélt telefonon… néhány perce még az úton sétált, fülledt nyári este volt. Az angyalt meg hirtelen egy születéshez hívták, komplikációk adódtak… hiába, mostanában kevés az angyal, osztott műszak van, egyszerre kellene lenni három-négy helyen. Képtelenség ezt megoldani. Most csak álltak itt, anélkül, hogy értették volna… http://holvolt.hu/2015/12/10/az-erkely/ Thu, 10 Dec 2015 07:52:59 +0000 http://holvolt.hu/2015/12/10/az-erkely/ A mi erkélyünk is olyan esténként, mint a többieké: lejárókövezett alja piszkos szürkeségben vigyorog vissza, ha felgyújtjuk a villanyt, és matt mogorvaságba merül, ha már nem vagyunk kiváncsiak csillogó arcára. Ma este is, ahogyan a többi estén kimentem, hogy megkérdezzem tőle, hogy van, mi történt ma, járt-e valaki érdekes ember az udvarban. Volt-e a szomszéddal valami baja, vagy a széllel, aki átfújja néhanapján a meg nem töltött viragosládát hozzá. Nem volt valami beszédes… Azt mondta, gondolkozik… Gondolkozik azon, hogy a szél miért sűvít át rajta, ha egyszer nem akarja, és miért nem, amikor éppen akarja. http://holvolt.hu/2015/12/10/a-szirt-leanya/ Thu, 10 Dec 2015 07:51:44 +0000 http://holvolt.hu/2015/12/10/a-szirt-leanya/ A parton két gyerek futott végig, hangos kiáltások közepette. Versenyeztek. A cél egy medve alakú szikla volt, mely mélyen benyúlt a víz fölé. Fej-fej mellett haladtak, idegen szemlélő bizonnyal meglepődött volna ezen a döntetlen helyzeten, hiszen egyikük lényegesen erősebb testalkatú volt. A fiút barnára festette a nap, homlokát a falu halászainak jellegzetes pántja övezte, fekete hajában pedig, mint apró kristályok csillantak meg a homokszemek. Játszópajtása viszont egy törékeny kislány volt, szőke, mint az aratás előtti kalászok, arcára rózsapírt lehelt a tengeri levegő, lába alig érintette a talajt, hisz a szél ölébe kapta, és repült vele. http://holvolt.hu/2015/12/10/a-vak-kiraly/ Thu, 10 Dec 2015 07:51:20 +0000 http://holvolt.hu/2015/12/10/a-vak-kiraly/ Csak ült naphosszat az öblös trónszékben. Egy karnyújtásnyira volt tőle a csengő. Nyolc és fél lépésre jobb felől a szekrény, régen használta, már arra sem emlékezett pontosan, hogyan kell kinyitni. Közvetlenül a szekrény mellett egy ágy és a polc. Balra egy asztal négynél, majd kilencnél az ajtó. Kicsi szoba volt, ragaszkodott hozzá. A falakon körben drapéria, néhány kép: A habokból kilépő Vénusz, a Kentaurok harca… egy művész életének legszebb alkotásai. De nem látta őket. http://holvolt.hu/2015/12/10/az-uveghegyen-tul/ Thu, 10 Dec 2015 07:50:45 +0000 http://holvolt.hu/2015/12/10/az-uveghegyen-tul/ Valahol az Északi parton állt egy apró árvaház. Apró volt kívül-belül. Apró volt az ajtaja, aprók voltak benne a székek, az asztalok, a játékok és egy apró, öreg hölgy vezette. A gyerekek is aprók voltak. Többnyire a környékbeli halászok csemetéi azoké, akik kihajóztak egy hűvös, ködös hajnalon, és aztán sosem tértek vissza. A legidősebb tizenkét év körüli lehetett. A házikónak, – mert ezt az apró épületet illetlenség lenne máshogy nevezni – két része volt. http://holvolt.hu/2015/12/10/bolhapiac/ Thu, 10 Dec 2015 07:50:14 +0000 http://holvolt.hu/2015/12/10/bolhapiac/ Will már órák óta bóklászott a bolhapiacon, mikor felfedezett egy furcsa pultot. Egy középkorú férfi ült az üres asztal mögött, ami egy egyszerű abrosszal volt leterítve. Az arca barna volt, a szeme tiszta kék… maga sem értette, hogy miért lépett oda nézelődni, hiszen nem volt semmi látnivaló. A férfi megszólította: – Mit keresel? – Bidermeier tükröt, liliom mintával. – válaszolta szinte azonnal Will. A férfi elmosolyodott és folytatta: – Kinek fontos ez a tükör? http://holvolt.hu/2015/12/08/carla-2-fejezet-amelyben-valaki-tenyleg-okos/ Tue, 08 Dec 2015 22:50:33 +0000 http://holvolt.hu/2015/12/08/carla-2-fejezet-amelyben-valaki-tenyleg-okos/ 2 fejezet, amelyben valaki tényleg okos Egy egész hét telt már el, és Carla nem találta, amit keresett. Először – miután jóval a vacsorára hívó gongszót követően felébredt az árvaházi padlás ősrégi hajóládájában – még nem gyanakodott. Kint alkonyodott, a padlás a szokásosnál kicsit barátságtalanabbul, szürkén nézett le rá, de most nem értette ezeket a jeleket. Egyetlen könnyedén értelmezhető üzenetet kapott egy igen hangos kordulás formájában: méltatlankodott a gyomra az elmulasztott esti kenyér és alma miatt. http://holvolt.hu/2015/12/08/carla-1-fejezet-amiben-mindenki-okosnak-hiszi-magat/ Tue, 08 Dec 2015 22:46:27 +0000 http://holvolt.hu/2015/12/08/carla-1-fejezet-amiben-mindenki-okosnak-hiszi-magat/ A New York-i Meteorológiai Központban izgatottan szaladgáltak fel-alá az emberek. Ugyanis egy hatalmas, rejtélyes, szürke felhő tartott északról dél felé, az egész kontinenst, sőt talán az egész világot beborítva. – Minden bizonnyal hófelhő – vélekedett dr. Richardson, a Jégverés és egyéb természeti csapások című, jeles könyv szerzője. – Ezt a kijelentést elhamarkodottnak ítélem meg… – vágott közbe a tőle balra álló, erősen a műszerekre koncentráló Herr Witterung, aki egyébként mint meghívott előadó tartózkodott New Yorkban, hiszen pont ez idő tájt folyt a Technikával a napsütésért program XVI. http://holvolt.hu/2015/12/08/tuzvirag/ Tue, 08 Dec 2015 22:42:19 +0000 http://holvolt.hu/2015/12/08/tuzvirag/ A teremben mély csend lett, amikor belépett. Magas volt, sudár, hosszú szőke haja kavargott körülötte, égkék szemében fájdalom ült. – Szélkelte vagyok, az Északi Oromról, a testvéremet keresem – szólt a tünde és meghajolt. – Mivel segíthetlek? – kérdezte a király. – Küldjek csapatokat a képmásoddal szerte az országban? – Nem szükséges. Ide hozott az érzés, valahol ebben a várban fogom megtalálni. – Elhiheted nekem, nincs itt senki, aki hozzád hasonló szépség lenne… – bókolt tovább a király – feltűnt volna. http://holvolt.hu/2015/12/08/edua-meseje/ Tue, 08 Dec 2015 22:38:54 +0000 http://holvolt.hu/2015/12/08/edua-meseje/ Édua meséje A vén táltos magához hívatta három gyermekét: Széllel Nyargalót, Vihar Szavát és Álmok Fiát. – Fiaim, érzem nemsokára magához szólít engem az Egek Ura. Ezért úgy döntöttem, próba elé állítalak benneteket. Menjetek el megkeresni a világ legszebb virágszálát! Három évetek van rá. Amelyikőtök elhozza hozzám, arra hagyom a Hetvenhét Jegenye Völgyét. – Ahogy óhajtod Atyám, azonnal indulok.- szólt Széllel Nyargaló. Vállára akasztotta íját, felpattant hófehér ménjére és pár pillanat múlva csak egy porfelhô jelezte útját. http://holvolt.hu/2015/12/08/csak-egy-penny/ Tue, 08 Dec 2015 22:37:15 +0000 http://holvolt.hu/2015/12/08/csak-egy-penny/ Csak egy penny Úgy két évszázada, amikor a második nagy kivándorlási hullám volt Amerikába… Margareth néni (akit akkor még csak kicsi Margónak hívtak) beleszeretett Joe bácsiba. Ha Margareth néninek szerencséje lett volna, akkor Joe bácsi viszont szereti, és boldogan élnek, amíg meg nem halnak. De Joenak más tervei voltak, ő az álmaiba volt szerelmes, az álmai pedig nem hagytak helyet szívében a kicsi Margónak. Egész lelkét Amerika töltötte be, a csodák, remények és lehetőségek kontinense. http://holvolt.hu/2015/12/08/mese-a-papirhajorol/ Tue, 08 Dec 2015 22:35:39 +0000 http://holvolt.hu/2015/12/08/mese-a-papirhajorol/ A kislány megállt a híd közepén. Nagyot sóhajtva a korláthoz lépett, előre nyújtotta a két karját, és lassan szétnyitotta összekulcsolt kezét. A két kis tenyér közt egy apró papírhajó lapult. A lány nézte egy ideig, majd megsimogatta, és így szólt: – Hm… Tudom kishajó, nagyon-nagy kérést bíztam rád, azért remélem, elbírod. Fontos volna, hogy eljuttasd a világ végére. Ott annyi bölcs öregember, csodatévő anyóka, és nagyhatalmú király lakik. Ha elolvassák az üzenetemet, biztosan küldenek egy hatásos varázslatot. http://holvolt.hu/2015/12/08/mese-a-norol-aki-erez/ Tue, 08 Dec 2015 22:33:39 +0000 http://holvolt.hu/2015/12/08/mese-a-norol-aki-erez/ Sisira szétnézett az arcokon. Egy részük szomorú volt, egy másik részük szomorú próbált lenni, de nem sikerült túl jól a smink. Nézte őket. Együtt álltak körben, hallgatva a papot, gyakorolva a gyászt. Nem volt mit mondania… lélekben fehérbe öltözött, és ők ezt nem látták. Nem volt bennük semmi közös. Nem értették őt, nem tudott hozzájuk úgy szólni, hogy meghallják, hogy elérjék őket a szavai. Fájdalommá vált benne a tehetetlenség. – Veled vagyok… – szólalt meg ekkor mögötte egy hang és egy láthatatlan kéz érintette a vállát. http://holvolt.hu/2015/12/08/a-kiraly/ Tue, 08 Dec 2015 22:28:31 +0000 http://holvolt.hu/2015/12/08/a-kiraly/ A mi királyunk a leghatalmasabb, csatában eddig senki sem győzte le, a Sötétség és Lázadás zsoldosait is az Ormos hegyen túlra űzte. Gazdagsága messze földön híres. Ám a dicsőségnek szörnyű ára van. Az ember magára marad, nem bízik senkiben, úgy érzi ellenségek veszik körül, és mindenki a hatalmára tör. Ezért elfordul legkedvesebb alattvalóitól, száműzi legjobb barátait és tanácsadóit, mert azok túl sokat tudnak róla. Ez történt az uralkodónkkal is. Mindenhol összeesküvést sejtett, mindenkire gyanakodott, felszínes, hajbókoló udvaroncokkal vette körül magát. http://holvolt.hu/2015/12/08/a-holdgyerek/ Tue, 08 Dec 2015 22:26:38 +0000 http://holvolt.hu/2015/12/08/a-holdgyerek/ A fák koronáin át lassan szürke felhők kúsztak fel az égre. A napkorongot már közel fél órája elnyelte a látóhatár. Sötétedett. A nappali szoba keletre néző ablakai előtt egy kisfiú állt, kitartóan nézte a horizontot. A konyhából edénycsörömpölés hangjai szűrődtek be. – Vacsora! Asztalhoz mindenki! A fiú ugyan hallotta édesanyja hívó szavát, de mégsem mozdult. Nézte, hogy nő kint az éjszaka, és várt valamire. S valóban, az égen szinte óramű pontossággal feltűnt egy fényesen mozgó pont. http://holvolt.hu/2015/12/08/boszorkanyproba/ Tue, 08 Dec 2015 22:23:24 +0000 http://holvolt.hu/2015/12/08/boszorkanyproba/ „Késni fog”- gondolta a férfi. A domb tetején állt, egy kis, erdőtől körülölelt mezőn. A hely egy szerzetes tonzurájára emlékeztette. „Hmmm… ezek a szerzetesek… olyan, valahol… olyan végtelenül különösek, hisznek Istenben még akkor is, ha Isten már régóta nem hisz bennük.” A férfi, nem szerette a papokat. Általában nem volt velük baja, hiszen nem volt hozzájuk köze sem, de néha, amikor azok meg akarták menteni évezredes lelkét, … „Már az első próbán hibázik. http://holvolt.hu/2015/12/08/bendi/ Tue, 08 Dec 2015 22:12:13 +0000 http://holvolt.hu/2015/12/08/bendi/ – Bendi- még mindig fülembe cseng ez a név. A hangsúly, amivel kiejtette, magába foglalt annyi érzést, amennyi sok embernek sem adatik meg. Pedig Bendi csak egy játék volt, egy biológiai elemzés szempontjából is kívánnivalókat maga után hagyó sárkány. Amikor először megmutatta, elnevettem magam: – Dehát ez torz! – csúszott ki a számon, s már meg is bántam, mert vidám arcáról lehervadt a mosoly. – Nem, nem úgy értettem!- próbáltam menteni a még menthetőt – csak hát szokatlan, hogy valaminek két feje van. http://holvolt.hu/2015/12/08/yamen-es-az-alma/ Tue, 08 Dec 2015 13:08:25 +0000 http://holvolt.hu/2015/12/08/yamen-es-az-alma/ Yamen az almafa alatt ácsorgott lihegve, amikor megjelent a Mester: – Hát te? – kérdezte. – El akarom érni azt az almát! – mutatott Yamen egy gyönyörűen pirosló gyümölcsre, az egyik magasabban lévő ágon. – És mi akadályoz meg? – Nem tudok elég magasra ugrani, pedig már sokszor próbáltam – válaszolt a tanítvány. – Egy utat, sokszor… – csóválta a fejét a Mester – Balga vagy. http://holvolt.hu/2015/12/06/a-kivansag-posta/ Sun, 06 Dec 2015 10:32:12 +0000 http://holvolt.hu/2015/12/06/a-kivansag-posta/ A város előkelő negyedében egy különleges posta működött. Karácsony táján nyitott ajtókkal várta a gyerekeket, akik szüleikkel érkeztek a régi épületbe és hosszú, kilométeres kívánságlistákat adtak fel a Mikulásnak címezve. Érdekes módon, ha a levélben leírt összes kívánság nem is, a nagy részük azért teljesült. Így már több év óta sikeresen működött a kicsi posta. Nem csoda hát, hogy előbb-utóbb utóbb híre kelt. – Mennyi bélyeg kell egy levélre, ha az Északi-sarkra küldöm? http://holvolt.hu/2015/08/19/tao/ Wed, 19 Aug 2015 10:47:19 +0000 http://holvolt.hu/2015/08/19/tao/ A szobámban ültem, és Lao-ce Tao Te Kingjét olvasgattam. Egyszer csak a nyitott ablakon át látogatóm érkezett. – Nahát, ezt a mondatot én is ismerem. El sem fogod hinni hogyan született… A Gonosz uralkodott a Földön, az emberek rettegtek tőle, haragot gyújtott a szívükben, gyűlölni és ölni tanította őket. Fájdalmat és bánatot okoztak egymásnak, a szomorúság csak még több szomorúságot szült. Az egymást követő napok szürkévé fakultak, eltűntek a csillagok, az emberek szemében kialudt a fény. http://holvolt.hu/2015/08/10/amirilla-es-a-szabalyzat/ Mon, 10 Aug 2015 08:20:23 +0000 http://holvolt.hu/2015/08/10/amirilla-es-a-szabalyzat/ Amirilla királykisasszony elszántan rágcsálta a kezében lévő ceruza végét. Szabályzatot írt. Ez pont eggyel tűnt nehezebb feladatnak, mint uralkodni. Uralkodni ugyanis általában egyszerűen lehetett. Jött valaki, aki hozott vagy kért valamit, ő pedig figyelte a szíve környékén a bizsergést és döntött. Előszeretettel adományozott például kedves embereknek néhány holdnyi földet, vagy utalt ki gyerekeknek talicskaszám könyveket. Időnként – ha nagyon belefeledkezett az adományozásba – megjelent a főkamarás és ráncolni kezdte a szemöldökét. http://holvolt.hu/2015/08/10/a-jegkiralyno/ Mon, 10 Aug 2015 08:02:28 +0000 http://holvolt.hu/2015/08/10/a-jegkiralyno/ Mióta emlékezett így élt. Részeként a jégtömbnek. Ez volt a birodalma. Körülvette a csillogás, a tökéletesség. A jégen keresztül megannyi képet látott a világból. Ahogy mozdult lassan a tömb és vele, benne ő maga is. Tájak suhantak el, madarak pihentek meg mellette… néha fókák úsztak mellé. Nem nevezte nevén őket, csak felismerte. Egy nap fura hangokra lett figyelmes. Valahol, egészen távol halkan pattant valami, aztán újra. Nem tudta mire vélni. Ez a zaj ismeretlen és szokatlan volt. http://holvolt.hu/2015/08/10/a-magus/ Mon, 10 Aug 2015 08:02:24 +0000 http://holvolt.hu/2015/08/10/a-magus/ Kétszer kopogott, mielőtt benyitott volna. Kissé csalódottan nézett szét, legalább félhomályt várt volna, gyertyatartókat, titokzatos képeket a falra festve. De semmi. A lakókocsiban egy LCD tévé volt, egy kényelmesnek látszó ülőgarnitúra, két szék, egy konyhapult és hátul egy tolóajtó, a mögött sejtette a hálófülkét. – Mr. Norman? A kérdését ismerős zaj követte: lehúztak egy wc-t. Ettől persze zavarba jött és fülig vörösen állt a szoba közepén, mikor a férfi előlépett a mellékhelységből. http://holvolt.hu/2015/08/10/az-erintesrol/ Mon, 10 Aug 2015 08:02:03 +0000 http://holvolt.hu/2015/08/10/az-erintesrol/ Néha furcsa volt. A mai világban furcsának mondjuk azt, amiben megérezünk valami többet és ez megijeszt. Gyorsan kitalálunk egy jelzőt, amivel minősíthetjük, mert ez azt a hamis illúziót adja, hogy rendelkezünk felette. Pedig, aki tényleg „furcsa” az valójában szabad, azt nem érdekli mindez, mert nem éri el. Szóval, néha furcsa volt. Nem mindig. Néha. Az érintéseiben. Megsimogatott embereket, állatokat, tárgyakat, összefüggéstelenül és indokolatlanul. Ez persze még kevés lett volna a furcsasághoz, ez simán lehetett volna valami kényszerbetegség. http://holvolt.hu/2015/08/10/a-druida/ Mon, 10 Aug 2015 08:01:57 +0000 http://holvolt.hu/2015/08/10/a-druida/ Amikor szétnézett, otthonosnak látta a tájat… aztán gondolkodott még ezen, mert valahogy nem illett ide ez a szó, inkább megszokottnak mondta végül. Valójában zord és rideg volt minden… de Észak népei nem igazán tudták értelmezni ezeket a kifejezéseket, hiszen sosem láttak még mást. Ez volt a valóságuk. Fagyos reggelek, hideg éjszakák, a kettő között némi köd. Elnézte a hatalmas fákat. Ez itt körben, ez volt a Birodalom, amelyet szolgált, a Magas Erdő. http://holvolt.hu/2015/08/10/elado-erzesek/ Mon, 10 Aug 2015 08:01:54 +0000 http://holvolt.hu/2015/08/10/elado-erzesek/ – Csak ez? – kérdezte a srác. – Boldogságot nem veszel? Akciós. Carl megrázta a fejét és a kosarában lévő kapszulákra nézett. Vett két férfi és két női adagot a „Család-érzéshez”. Elmosolyodott miközben válaszolt, de csak megszokásból, mert valójában nem érzett semmit. – A boldogság azoknak való, akik nem tudják, mit akarnak valójában. – Pedig sokan viszik… – bizonygatta tovább az eladó. – Nem – szólt Carl. – Ennyi lesz. http://holvolt.hu/2015/08/10/egy-angyal/ Mon, 10 Aug 2015 08:01:48 +0000 http://holvolt.hu/2015/08/10/egy-angyal/ – Az egyik legkedvesebb angyalom vagy… – szólt az Úr, mikor elé járult. Nirmala lelke felragyogott. – Bízom benned… ezért arra kérlek, szüless meg és élj a Földön. Tanítsd nekik azt, ami a lényeged: az elfogadást és a hálát. – Mit tegyek? – kérdezte az angyal. – Légy jelen, minél többször. Légy mindig tökéletes eszköze az Isteninek. – Ennyi? – Ez a Földön sokkal nehezebb feladat, mint itt, a Mindenség részeként.