<?xml version="1.0" encoding="utf-8" standalone="yes"?>
<rss version="2.0" xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom">
  <channel>
    <title>Hétköznapi mesék on Egy Új Világ Meséi</title>
    <link>http://holvolt.hu/categories/h%C3%A9tk%C3%B6znapi-mes%C3%A9k/</link>
    <description>Recent content in Hétköznapi mesék on Egy Új Világ Meséi</description>
    <generator>Hugo -- gohugo.io</generator>
    <language>en-us</language>
    <lastBuildDate>Sun, 30 Dec 2018 23:26:48 +0000</lastBuildDate><atom:link href="http://holvolt.hu/categories/h%C3%A9tk%C3%B6znapi-mes%C3%A9k/index.xml" rel="self" type="application/rss+xml" />
    <item>
      <title>Föld 2.0.</title>
      <link>http://holvolt.hu/2018/12/30/fold-2-0/</link>
      <pubDate>Sun, 30 Dec 2018 23:26:48 +0000</pubDate>
      
      <guid>http://holvolt.hu/2018/12/30/fold-2-0/</guid>
      <description>FÖLD 2.0.
A csillagász feszülten figyelte a híreket. A NASA épp egy sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Kepler teleszkóp felfedezett egy új bolygót, amely sok szempontból hasonlít a Földre, egy bolygót, amin lehet élet…
– Ez egy csoda. – sóhajtotta a férfi, miközben újabb és újabb képeket mutattak.
– Akkor Isten teremtette? – kérdezte az unokája, aki korábban az asztal alatt játszott, de amikor már a felvételeket mutatták, az őt is érdekelte.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>A hiányról</title>
      <link>http://holvolt.hu/2017/10/04/a-hianyrol/</link>
      <pubDate>Wed, 04 Oct 2017 18:24:55 +0000</pubDate>
      
      <guid>http://holvolt.hu/2017/10/04/a-hianyrol/</guid>
      <description>A hiányról
Prücsök néha gondolt Anyára… nem emlékezett rá, csak volt valami űr és hiány, ami maradt utána, azzal találkozott. Az jött be az ajtón a jóéjszakátkívánással; az volt az üres lakásban, mikor hazaért iskola után, az volt az asztalon árválkodó teásbögrében, az volt ott, amikor arra vágyott, hogy valakihez csak hozzá lehessen bújni, hogy az a valaki ne nagy és erős legyen, mint Apa, és ne legyen öreg szaga, mint a nagyinak, hanem puha legyen és meleg; az volt ott, amikor arra vágyott, hogy hallja a szavakat, amiket kimondani félt; az volt ott, amikor újabb és újabb plüssjátékokat kért, de néhány óra múlva megunta őket.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Prücsök utána jár a dolgoknak</title>
      <link>http://holvolt.hu/2017/09/14/prucsok-utana-jar-a-dolgoknak/</link>
      <pubDate>Thu, 14 Sep 2017 20:32:34 +0000</pubDate>
      
      <guid>http://holvolt.hu/2017/09/14/prucsok-utana-jar-a-dolgoknak/</guid>
      <description>Prücsök utána jár a dolgoknak
Mikor már közel két hét telt el a plakátozós anyakeresős projekt óta és még mindig nem volt önként jelentkező, Prücsök megértett valamit:
– Tudom mi a baj, – szólt – nem a mi utcánkban lakik. Ezért esélye sincs, hogy lássa a hirdetést.
– Ez könnyen lehet – válaszolta Apa.
– Akkor menjünk mi oda, ahol ő van!
– És az hol van?
– Azt nem tudom… Menjünk… mindenhova!</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Prücsök és a lista</title>
      <link>http://holvolt.hu/2017/09/14/prucsok-es-a-lista/</link>
      <pubDate>Thu, 14 Sep 2017 20:27:04 +0000</pubDate>
      
      <guid>http://holvolt.hu/2017/09/14/prucsok-es-a-lista/</guid>
      <description>Prücsök és a lista
Nem sokkal az után, hogy Apával együtt elérték a piros csíkot az ajtófélfán, Prücsök egy titkos akcióba kezdett: létrehozott egy listát. Az ő életében persze ez A lista volt, egészen pontosan élete első listája, hiszen még csak most tanult meg írni.
Egy kockás kis papírra, ákombákom betűkkel olyanokat írt fel, hogy:
 szép, mint Barbie tud főzni, mint a nagyi jó a szaga, mint a virágboltos néninek kutyabarát, mint Olga néni a parkban szereti a gumicukrot és nem irigy (erre konkrétan nem tudott példát) sokat nevet (mint a szomszéd) akar játszani velem és Apával és Szotyival mond mesét este, ha Apa nem ér rá szeret táncolni, bármilyen zenére tud havat varázsolni, mint Elsa tud repülni reggel óvatosan kelt fel szervez pizsamapartit a barátnőimnek sose kiabál velem nem fog meghalni</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Az érzéstolmács</title>
      <link>http://holvolt.hu/2017/09/06/az-erzestolmacs/</link>
      <pubDate>Wed, 06 Sep 2017 18:00:04 +0000</pubDate>
      
      <guid>http://holvolt.hu/2017/09/06/az-erzestolmacs/</guid>
      <description>Egy ideje már nézte a lányt a sarokban, aki egy kindle-t fogott a kezében és olvasott. Volt benne valami megmagyarázhatatlanul vonzó. Egyszerre volt sokféle: a haja bohém, vörös, a ruhája elegáns: hosszú, mély dekoltázzsal és ő maga meg amolyan y generációs: az e-book olvasó kifejezetten jól állt neki.
Hiába próbált másra figyelni… az újságra például, amit kifejezetten azért vett, hogy még mielőtt beér munkába átfuthassa a tőzsdei elemzéseket. Aztán valahogy – maga sem értette az okát – rászánta magát.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Prücsök és a falánkság</title>
      <link>http://holvolt.hu/2017/08/30/prucsok-es-a-falanksag/</link>
      <pubDate>Wed, 30 Aug 2017 19:57:39 +0000</pubDate>
      
      <guid>http://holvolt.hu/2017/08/30/prucsok-es-a-falanksag/</guid>
      <description>Az történt, hogy a legutóbbi „Ünnep” alkalmával a cseresznyés-banános lekvár nem fogyott teljesen el. Prücsök minden nap megnézte a hűtőben, néha kinyitotta és beleszagolt. Aztán visszapakolta. Ez a délután is hasonlóan indult… kívánt valami édeset, és hiába volt még meg a sportszelet, amit Apától kapott, a kicsi pocakja bizony a lekvárra vágyott.
Kinyitotta a hűtő ajtaját.
Kivette a lekvárt és lecsavarta a tetejét, aztán beleszagolt. Finom illata volt, ezer lekvár közül is felismerte volna.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Prücsök ünnepel</title>
      <link>http://holvolt.hu/2017/08/25/prucsok-unnepel/</link>
      <pubDate>Fri, 25 Aug 2017 15:40:07 +0000</pubDate>
      
      <guid>http://holvolt.hu/2017/08/25/prucsok-unnepel/</guid>
      <description>Prücsök és az ünnep &amp;#8211; Ünnepelünk ma? – kérdezte Prücsök egészen váratlanul egy reggel.
&amp;#8211; Mit ünnepelnénk? – kérdezett vissza Apa, aki közben rásandított a falon lévő közös naptárra, ami szerint csak egy egészen egyszerű szerda volt.
&amp;#8211; Az Életet. – szólt a kislány és már ment is a hűtőhöz és kezdte előpakolni belőle a tejszínhabot és a cseresznyés-banános lekvárt.
Apa egy pillanatra megállt. Nem nagyon értette, honnan jutnak ilyenek Prücsök eszébe… de mindig, mikor elkezdett belegondolni, látta, hogy a gyerek mond is valamit, nem csak beszél.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Az őszinteségről</title>
      <link>http://holvolt.hu/2017/08/21/az-oszintesegrol/</link>
      <pubDate>Mon, 21 Aug 2017 05:04:13 +0000</pubDate>
      
      <guid>http://holvolt.hu/2017/08/21/az-oszintesegrol/</guid>
      <description>Az őszinteségről
Amikor meglátta a reptéren, nagyot dobbant a szíve. A lány egy gurulós bőrönd mellett ült a B 42-es gate-nél és egy könyvet olvasott. Bármiben le merte volna fogadni, hogy Ő az… hogy a lány ott, ugyanaz a lány, akit már öt éve egyszer látott itt és akkor nem mert megszólítani.
Felnézett a tájékoztató panelre. A 42-es gate egy berlini járat volt, és nagyságrendileg fél óra volt még a boardingig.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Prücsök fodrászhoz megy</title>
      <link>http://holvolt.hu/2017/08/06/prucsok-fodraszhoz-megy/</link>
      <pubDate>Sun, 06 Aug 2017 21:17:52 +0000</pubDate>
      
      <guid>http://holvolt.hu/2017/08/06/prucsok-fodraszhoz-megy/</guid>
      <description>– Apa – szólt egyik reggel Prücsök, miközben a zabpelyhet kanalazta – új frizurát szeretnék.
– És miért? – kérdezte Apa, aki ilyen szempontból már rutinos volt. – Láttál valamit a suliban?
– Nem. Csak azt néztem, hogy Szotyit milyen könnyű megfésülni, az ő szőre nem csomósodik be, nem akad össze, nem húzza a fésű… én is ilyet szeretnék, amivel reggelente nem kell időt tölteni, csak megrázom és már kész is.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Prücsök és a harag</title>
      <link>http://holvolt.hu/2017/07/18/prucsok-es-a-harag/</link>
      <pubDate>Tue, 18 Jul 2017 19:40:32 +0000</pubDate>
      
      <guid>http://holvolt.hu/2017/07/18/prucsok-es-a-harag/</guid>
      <description>Volt valami vészjósló a levegőben, mert mikor belépett az ajtón se Prücsök, se Szotyi nem szaladt elé. Ahogy haladt végig a lakáson, látta, hogy megint Szotyi félre rumli van: a lábtörlő a konyhában, az egyik papucsa a kamraajtóban, a másik a lépcsőn, a szőnyeg betúrva a polc alá. A kutyus még mindig talált valamit, amit felboríthatott, vagy szétcincálhatott. De ezek csak jelek voltak… valami katasztrófa előjelei.
– Prücsök, megjöttem! – kiáltotta el magát, de csak valami sírásféle volt a válasz.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Prücsök és a felelősség</title>
      <link>http://holvolt.hu/2017/07/16/prucsok-es-a-felelosseg/</link>
      <pubDate>Sun, 16 Jul 2017 21:42:18 +0000</pubDate>
      
      <guid>http://holvolt.hu/2017/07/16/prucsok-es-a-felelosseg/</guid>
      <description>Prücsök és a felelősség
Prücsök és Szotyi „kutyasétáltatás” jeligére a parkban szaladgáltak. Szombat volt, verőfényes délelőtt, amikor nyugodtan lehetett játszani, mert nem jött Apa azzal a „most már igazán indulnunk kell” nézésével.
Prücsök volt az indián, aki követte Szotyi nyomait a vadonban. A járda volt a folyó, a bokrok kétoldalt jelentették a rengeteget. A kutyus ugyan néha kiesett a szerepből és ilyenkor lelkes farokcsóválás közepette szaladt vissza a kislányhoz és körbe ugrálta.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Prücsök és a Káoszkirály</title>
      <link>http://holvolt.hu/2017/07/12/prucsok-es-a-kaoszkiraly/</link>
      <pubDate>Wed, 12 Jul 2017 21:56:46 +0000</pubDate>
      
      <guid>http://holvolt.hu/2017/07/12/prucsok-es-a-kaoszkiraly/</guid>
      <description>Prücsök és a Káoszkirály
Másnap reggel Prücsök arra ébredt, hogy a kutyus két lábra állva támaszkodik az ágya peremén és szuszog az arcába. Megsimogatta és – bár ez nem volt megengedett – maga mellé emelte az ágyba.
– Kell neked egy név… – mondta, miközben a füle tövét kezdte vakargatni. A kutyus, felpörögve attól, hogy vele foglalkoznak és még lehet, hogy valami játék is várható, szaladgálni kezdett a paplanon, amiben viszont újra és újra elbotlott.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Az “egymásbanézős” játék</title>
      <link>http://holvolt.hu/2017/05/27/az-egymasbanezos-jatek/</link>
      <pubDate>Sat, 27 May 2017 19:38:44 +0000</pubDate>
      
      <guid>http://holvolt.hu/2017/05/27/az-egymasbanezos-jatek/</guid>
      <description>– Van egy új játékunk! – kezdte lelkendezve mesélni Prücsök. – úgy hívják, hogy „egymásbanézős”.
– És hogy kell játszani?
– Leülsz és a másik szemébe nézel.
– Ennyi?
– Addig ülsz ott, amíg bele nem látsz. Szotyi is tud ilyet… gyakoroltunk. Meglátja, ha szomorú vagyok.
– Szomorú vagy?
– Néha igen.
– Miért?
– Megint anyák napja lesz. Megint biztos hajtogatni kell majd valamit és majd mindenki izgul, meg készül, meg tervezgeti, hogy hogyan adja át az ajándékot… nem akarok iskolába menni, nem akarok beszélni erről.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Prücsök és a nyüsszögő</title>
      <link>http://holvolt.hu/2017/05/26/prucsok-es-a-nyusszogo/</link>
      <pubDate>Fri, 26 May 2017 18:49:16 +0000</pubDate>
      
      <guid>http://holvolt.hu/2017/05/26/prucsok-es-a-nyusszogo/</guid>
      <description>Prücsök (anyakönyvezett nevén: Bölcskey Sára) lassan biciklizett, igyekezett egészen halkan tekerni, hogy szinte hangja se legyen a mozgásnak. A madarak dalát figyelte, néhányat már meg tudott különböztetni egymástól. A park széle felé az egyik bokor mellett azonban valami új zaj ütötte meg a fülét. Nyüsszögésnek hallotta, de mivel nem volt benne biztos, tekert még egy kört. A bokorból továbbra is valami halk, sírós hang szűrődött ki.
Megállt és letámasztotta a biciklit és egészen lassan és csendesen elkezdett közeledni a bokorhoz.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Az időutazó</title>
      <link>http://holvolt.hu/2016/10/02/az-idoutazo/</link>
      <pubDate>Sun, 02 Oct 2016 20:37:42 +0000</pubDate>
      
      <guid>http://holvolt.hu/2016/10/02/az-idoutazo/</guid>
      <description>Az időutazó
Körülnézett.
A táj ismerős volt. Járt már itt.
Itt volt az a platán fa, amit látott cseperedni évszázadokon át. Emlékezett azokra, akik ültették. Egy férfi és egy nő ültette, hálából azért, hogy gyermekük született.
Fáradt volt. Leült alá, felhúzta a lábát és megtámasztotta az állát a térdén.
A távolban harangoztak… elgondolkozott ezen. Az időn. Utazta már egy ideje… valahol ismerte is. Már amennyire ismerni lehetett valamit, ami végtelen és kiismerhetetlen.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Mit jelent várni?</title>
      <link>http://holvolt.hu/2016/09/12/mit-jelent-varni/</link>
      <pubDate>Mon, 12 Sep 2016 21:54:43 +0000</pubDate>
      
      <guid>http://holvolt.hu/2016/09/12/mit-jelent-varni/</guid>
      <description>– Szalay doktor urat keresem. – mondta a portásnak.
– Az onkológia a bal oldali folyosó végén van, annyian lesznek, hogy el sem tudja téveszteni.
 Mikor belépett a lány a váróba, meglepődött. Hiába próbált felkészülni arra, hogy sok beteg áll majd ott, valóságos tömeg fogadta… pedig már csak fél óra volt a hivatalos rendelési idő végéig. Beállt az egyik sarokba és figyelte az embereket: Többnyire szülők voltak, gyerekekkel, nagy szemű gyerekekkel, volt köztük rosszcsont és volt köztük hallgatag, szófogadó.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Áldás vagy átok</title>
      <link>http://holvolt.hu/2016/07/16/aldas-vagy-atok/</link>
      <pubDate>Sat, 16 Jul 2016 14:26:28 +0000</pubDate>
      
      <guid>http://holvolt.hu/2016/07/16/aldas-vagy-atok/</guid>
      <description>– Hagyj békén! – kiabált, amikor hallotta nyílni az ajtót.
– Gyere ki egy kicsit a levegőre, sétálnod kéne… hetek óta nem is hagytad el ezt a szobát. Az összes kapcsolatod a külvilággal a pizzafutár, meg én vagyok… Ez nem maradhat így.
– Hagyj békén! – kérte most már sokkal szelídebben, de határozottan. – Pontosan tudod, hogy miért nem megyek ki.
– Nem mész ki, mert ott minden nagyon fáj. Igen, tudom.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Philemon és Baucis</title>
      <link>http://holvolt.hu/2016/03/23/philemon-es-baucis/</link>
      <pubDate>Wed, 23 Mar 2016 17:27:08 +0000</pubDate>
      
      <guid>http://holvolt.hu/2016/03/23/philemon-es-baucis/</guid>
      <description>Elnézte az oly sokszor csodált arcot, melyre az elmúlt hetven év lassan, szinte titokban rótta barázdáit. Kezei közé fogta az öreg, ráncos kezet, és tapintva az erekben a szív lassú dobbanását. Már nem volt benne düh, sem harag, megtanulta elfogadni a halált.
Kezdetben, mikor az első leleteredmények megérkeztek, még azt akarta, hogy harcoljon, hogy vesse alá magát a műtétnek, hogy éljen. Naphosszat ült az ágyán, és érezte, ahogy az eszméletvesztés pillanataiban hirtelen egymástól mérföldes távolba zuhannak, sután próbálta megragadni, és megtartani a szívének kedveset, ujjaival láncolva a léthez.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Mit jelent megbocsátani?</title>
      <link>http://holvolt.hu/2016/03/23/mit-jelent-megbocsatani/</link>
      <pubDate>Wed, 23 Mar 2016 17:22:44 +0000</pubDate>
      
      <guid>http://holvolt.hu/2016/03/23/mit-jelent-megbocsatani/</guid>
      <description>Mit jelent megbocsátani?
A konyhában ült a kövön. Teát kezdett el csinálni, de annyira rázta a zokogás, hogy képtelen volt előkeresni a szekrényből a filtereket. Lerogyott a szekrénysor mellé és sírt. Peregtek előtte a képek: ott volt benne az öröm, amikor meglátta a férjét váratlanul a kávézóban és már indult is befelé, hogy meglepje, amikor észrevette, hogy nincs egyedül. Egy nő ült mellette, az egyik kezét fogta és kissé oldalra billentett fejjel kacagott… Nem akarta tudni, hogy mi történi, annyit még látott, hogy a férje tenyere a nő combjai közé csúszik.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>A kommentekről</title>
      <link>http://holvolt.hu/2016/01/16/a-kommentekrol/</link>
      <pubDate>Sat, 16 Jan 2016 11:25:14 +0000</pubDate>
      
      <guid>http://holvolt.hu/2016/01/16/a-kommentekrol/</guid>
      <description>Amikor elindította az oldalt, azt hitte, hogy lesz majd sok visszajelzés, hogy hasonlóan hétköznapi kommunikációhoz az emberek egy-egy történetet megismerve itt is jelét adják annak, hogy eljutott hozzájuk, hogy szeretik a meséket, hogy megindított, felidézett bennük valamit, hogy tovább mesélték vagy épp csak megértették az oldal célját és tettek valami jót. Minden nap lelkesen nézte a postafiókját, ahová tényleg sorra érkeztek az értesítések, de mindegyik óra replikákat árult vagy szex szolgáltatásokat hirdetett.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>A játékról</title>
      <link>http://holvolt.hu/2015/11/24/a-jatekrol/</link>
      <pubDate>Tue, 24 Nov 2015 14:59:26 +0000</pubDate>
      
      <guid>http://holvolt.hu/2015/11/24/a-jatekrol/</guid>
      <description>Hirtelen nem is tudott mihez kezdeni az érzéssel, ami elöntötte a lelkét, amikor kitalálta a Játékot… valójában a kitalálta nem is megfelelő szó… mert ezt a Játékot nem lehetett kitalálni, erre csak rátalálni lehetett, felismerni egy összefüggésben és valahogy pontosan így történt.     Úgy kezdődött, hogy a boltban véletlenül más kosarát tolta tovább és már szinte minden tételt beütött a pénztáros, mikor egy pillanatra megakadt a szeme a borotvahabon… Hogyan került ide egy borotvahab?</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Tökfej</title>
      <link>http://holvolt.hu/2015/10/26/tokfej/</link>
      <pubDate>Mon, 26 Oct 2015 10:00:15 +0000</pubDate>
      
      <guid>http://holvolt.hu/2015/10/26/tokfej/</guid>
      <description>&amp;#8211; Tökfej vagy! – mondta, úgy, ahogy más jónapot kíván.     „Tökfej vagy” – mondta mindig, ha valami olyat tett, amit nem kellett volna, ha valamit nehezen értett meg, ha valamit elfelejtett. Néha elszomorodott ezen, máskor meg felhúzta magát… nem akart tökfej lenni. Nem akarta, hogy így hívja, valahol ez az egész méltatlan volt. Szerette volna, ha a másik látja az értékeit, ha látja azt, hogy miket ért már el, hogy valahol mindezt érte tette… szerette volna, ha egyszer legalább büszke rá.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Beengedni</title>
      <link>http://holvolt.hu/2015/08/10/beengedni/</link>
      <pubDate>Mon, 10 Aug 2015 08:03:19 +0000</pubDate>
      
      <guid>http://holvolt.hu/2015/08/10/beengedni/</guid>
      <description>Amikor elment, hangosan becsapta maga mögött az ajtót.
Dühös volt, hogy már megint erre jutottak, hogy a nő képtelen volt megérteni, egyáltalán meghallani is, az érveit. Pedig neki volt igaza! Nem lehet csak ilyen félvállról venni ezeket a dolgokat, igenis meg kell tervezni, hogy elkerüljék a káoszt. Tavaly is, ha rá hallgattak volna, nem álltak volna órákat a hófúvás miatt az autópályán…
Ahogy távolodott a háztól, egyre inkább csillapodott benne a harag.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>A megtalált sors</title>
      <link>http://holvolt.hu/2015/08/10/az-eletcel/</link>
      <pubDate>Mon, 10 Aug 2015 08:01:51 +0000</pubDate>
      
      <guid>http://holvolt.hu/2015/08/10/az-eletcel/</guid>
      <description>Vasárnap délután volt, a sétáló utcán azonban alig lehetett embert látni. Sisira nézte a kirakatokat. Szerette az emberek színes világát, mosolyt csalt az arcára, hogy mennyi kelléket, díszletet képesek összevásárolni, csak hogy valami mást mutassanak, mint ami van.
A cukrászda előtt egy sámlin egy öreg cigányasszony ült, hatalmas szoknyája ráncai között egy macska dorombolt.
– Kedveském, jöjjön csak ide egy pillanatra! – szólította meg Sisirát, aki mivel nem sietett, hozzá lépett.</description>
    </item>
    
  </channel>
</rss>
