<?xml version="1.0" encoding="utf-8" standalone="yes"?>
<rss version="2.0" xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom">
  <channel>
    <title>Yamennel történt on Egy Új Világ Meséi</title>
    <link>http://holvolt.hu/categories/yamennel-t%C3%B6rt%C3%A9nt/</link>
    <description>Recent content in Yamennel történt on Egy Új Világ Meséi</description>
    <generator>Hugo -- gohugo.io</generator>
    <language>en-us</language>
    <lastBuildDate>Sun, 15 Oct 2023 00:00:00 +0000</lastBuildDate><atom:link href="http://holvolt.hu/categories/yamennel-t%C3%B6rt%C3%A9nt/index.xml" rel="self" type="application/rss+xml" />
    <item>
      <title>Yamen és a csésze</title>
      <link>http://holvolt.hu/mese/2023-10-15-yamen-es-a-csesze/</link>
      <pubDate>Sun, 15 Oct 2023 00:00:00 +0000</pubDate>
      
      <guid>http://holvolt.hu/mese/2023-10-15-yamen-es-a-csesze/</guid>
      <description>Yamen óvatosan vitte a tálcát. Különleges kegyben volt része, a Mesterrel teázhatott. Könyökével nyomta le a kilincset és lábával támasztotta a nehéz faajtót.
– A nehezén túl vagyok – gondolta, mert már csak néhány méter választotta el az asztaltól, ami mellett a Mester ült és elmélyülten tanulmányozott egy tekercset. Hallotta ugyan, hogy a tanítvány megérkezett, de nem nézett fel.
– Még két méter, még egy – számolt magában Yamen. Majd az asztal mellé érve elkezdte leengedni a tálcát, de valahogy nem sikerült jól kiegyensúlyoznia a rajta lévő készletet és váratlanul megingott, utána kapott, hogy a kancsó forró víz ne boruljon se a tekercsre, se a Mesterre, de a kompenzálástól az egyik csésze leesett és apró darabokra tört.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Yamen és a futás</title>
      <link>http://holvolt.hu/2019/03/31/yamen-es-a-futas/</link>
      <pubDate>Sun, 31 Mar 2019 19:52:56 +0000</pubDate>
      
      <guid>http://holvolt.hu/2019/03/31/yamen-es-a-futas/</guid>
      <description>Yamen és a futás
Yamen futóedzéseket tartott a tanítványoknak, a kert foci pályának jelölt részén kellett köbe-körbe futniuk. Yamen ment elől, ő volt az egyik legjobb futó, szorosan a nyomában Lin, majd Feng Pei és a többiek. Voltak kitartást segítő, hosszútávú futások (80-100 körrel) és voltak dinamikát fejlesztő sprintedzések. A Mester Yamenre bízta, hogy összeállítsa a feladatokat és irányítsa a tanítványokat.
Az első néhány alkalom után azonban valami féle lazsálási hullám ütötte fel a fejét, a tanítványok nem értek ki időre a pályára, a kiadott feladatokra nem figyeltek, a távokat csak ímmel-ámmal teljesítették.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Yamen és a tanulás</title>
      <link>http://holvolt.hu/2019/03/10/yamen-es-a-tanulas/</link>
      <pubDate>Sun, 10 Mar 2019 20:11:05 +0000</pubDate>
      
      <guid>http://holvolt.hu/2019/03/10/yamen-es-a-tanulas/</guid>
      <description>Yamen és az tanulás
– Miért jöttél? – kérdezte a Mester a látogatót.
– Tanítvány szeretnék lenni. – felelte a másik.
– Tudod mivel jár?
– Inkább csak képzelem…
– Mit képzelsz róla? – érdeklődött tovább a Mester.
– Hogy figyelni kell… sokat, – válaszolta a látogató – meg takarítani.
A Mester elmosolyodott.
– Igen, ilyen részei is vannak. Mit gondolsz, mit tanulhatsz itt?
– Régi korok tudását, a szó és az írás művészetét – kezdte sorolni a jövevény.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Yamen és a halál</title>
      <link>http://holvolt.hu/2019/02/20/yamen-es-a-halal/</link>
      <pubDate>Wed, 20 Feb 2019 10:22:49 +0000</pubDate>
      
      <guid>http://holvolt.hu/2019/02/20/yamen-es-a-halal/</guid>
      <description>Yamen és a halál
– Mester, meg lehet szokni a halált?
– Megszokni?
– Igen, mint bármi más kellemetlenséget: ha nyom a cipő vagy hogy télen hideg van…
– Ezeket hogyan „szokod meg”? – kérdezett vissza a Mester.
– Egyszerűen: ismétlődnek újra és újra és újra… és egy ideig idegesít, meg lázadok ellene, mást szeretnék, de hiába. A cipő továbbra is nyom, a tél pedig hideg. Egy ponton elfogy belőlem az indulat, akkor már nem átkozódom, mikor felveszem a cipőt, csak belebújok és megyek.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Yamen és a fa</title>
      <link>http://holvolt.hu/2017/07/26/yamen-es-a-fa/</link>
      <pubDate>Wed, 26 Jul 2017 20:17:54 +0000</pubDate>
      
      <guid>http://holvolt.hu/2017/07/26/yamen-es-a-fa/</guid>
      <description>Yamen és a fa
A kert hátsó részében volt egy fa. Végtelenül öregnek tűnt, de évek óta nem hozott sem levelet, sem virágot. Mikor arra sétáltak, a Mester megkérdezte Yament:
– Ha erre a fára nézel, mit látsz?
– Azt, hogy terebélyes, mélyen barázdált… ahogy nézem, talán gyümölcsöt termett.
– Hurmát – bólintott a Mester. – Mit látsz még?
– Azt a számtalan évet, ami óta itt növekszik, legalább 50, de lehet 100 is.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Yamen és a kérdés</title>
      <link>http://holvolt.hu/2017/07/18/yamen-es-a-kerdes/</link>
      <pubDate>Tue, 18 Jul 2017 20:50:22 +0000</pubDate>
      
      <guid>http://holvolt.hu/2017/07/18/yamen-es-a-kerdes/</guid>
      <description>– Mi van veled, Yamen? – kérdezte a Mester… sokadszor a héten, és Yamen nem tudott mit válaszolni, vagy nem akart. Mit mondhatott volna? Azt, hogy nincsen semmi? Vagy azt, hogy rendbe tette a kertet, megmetszette a fákat, felásta az ágyásokat? Vagy azt, hogy mostanában fáj egy kicsit a jobb térde?
Ez a kérdés más volt, erre nem lehetett „csak úgy” felelni. A Mester tényleg kérdezett valamit.
Mikor a kérdések nem vezettek célra, a Mester magához hívatta.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Yamen és a hegy</title>
      <link>http://holvolt.hu/2016/10/16/yamen-es-a-hegy/</link>
      <pubDate>Sun, 16 Oct 2016 23:24:30 +0000</pubDate>
      
      <guid>http://holvolt.hu/2016/10/16/yamen-es-a-hegy/</guid>
      <description>Yamen és a hegy
 Yamennek egyre többször jutott eszébe a Hegy. A Hegy… így nagybetűvel a Mitra Katta csúcsot jelentette az Északi-szurdokban. A Mester régen sokat mesélt róla, a Hegyről magáról és arról az útról, mikor feljutott a csúcsára. Yamen úgy érezte, hogy készen áll, hogy szeretné ő is megmászni, meghódítani…minél többet gondolt rá, annál inkább mozgatta: lassan már minden éjjel ezzel az utazással álmodott.
Egy reggel aztán a Mester elé állt:</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Yamen és a tömeg</title>
      <link>http://holvolt.hu/2016/10/04/yamen-es-a-tomeg/</link>
      <pubDate>Tue, 04 Oct 2016 20:41:16 +0000</pubDate>
      
      <guid>http://holvolt.hu/2016/10/04/yamen-es-a-tomeg/</guid>
      <description>– Sokan lesznek! – szaladt be Feng Pei vigyorogva a házba, nagyjából egy órával az előadás kezdete előtt. – Már most félig van a terem és messzire látni az erre tartó embereket.
– Ültesd le őket. – mondta Yamen – Érkezési sorrendben.
– Rendben! – kurjantotta Feng Pei és szaladt is rendezkedni.
Alig fél órával később már gondterhelt arccal érkezett:
– Yamen, – mondta – megtelt a terem, és a kapu előtt még vagy ötven ember várakozik.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>A döntésről</title>
      <link>http://holvolt.hu/2016/09/12/a-dontesrol/</link>
      <pubDate>Mon, 12 Sep 2016 16:18:36 +0000</pubDate>
      
      <guid>http://holvolt.hu/2016/09/12/a-dontesrol/</guid>
      <description>Yamen izgatottan ébredt, hetek óta készült már erre az utazásra. A szoba ajtajában ott voltak az összekészített csomagjai, a saruja… Nézte a felkelő napot, aztán átsétált a konyhába készíteni egy teát. Még volt pár órája indulásig, de már nem akarta, nem tudta alvással tölteni.
 Ahogy a teát szürcsölgetve áthaladt az udvaron, hallotta, hogy a Mester köhög, hosszan és fájdalmasan. Közelebb ment az ajtajához és bezörgetett.
– Gyere. – szólt egy suttogó hang.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Yamen és a foci</title>
      <link>http://holvolt.hu/2016/01/27/yamen-es-a-foci/</link>
      <pubDate>Wed, 27 Jan 2016 17:59:12 +0000</pubDate>
      
      <guid>http://holvolt.hu/2016/01/27/yamen-es-a-foci/</guid>
      <description>Yamen kicsit távolabb, a dombon állva figyelte a többieket a pályán. Megvoltak nélküle két csapatnyian, így nem állt be. Követte a labdát a tekintetével, szinte kézzel fogható volt az izgalom és a feszültség. Kiegyenlített küzdelem volt, hasonló adottságú játékosok mindkét csapatban. Már csak néhány perc volt hátra a mérkőzésből. Az egyik csapat támadt, Feng Pei több embert kicselezve előre tört, úgy tűnt nem lehet megállítani, aztán oldalról egy villanásként megérkezett az egyik védő és Feng Pei hatalmasat esett.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Az új út</title>
      <link>http://holvolt.hu/2016/01/08/az-uj-ut/</link>
      <pubDate>Fri, 08 Jan 2016 09:28:16 +0000</pubDate>
      
      <guid>http://holvolt.hu/2016/01/08/az-uj-ut/</guid>
      <description>Yamen nézte az értesítést… díszes volt és komoly. Bár neki címezték, nem nyitotta fel, mert nem az általa feltett kérdésre érkezett benne válasz.
&amp;#8211; Mester, &amp;#8211; szólt, mikor a kertbe lépett – megjött a levél.
A Mester bólintott és metszett tovább. Yamen néhány éve még topogva ácsorgott volna az irattal a kezében, most viszont egyszerűen letette és elkezdte összeszedni és kupacba hordani a levágott ágakat. Mindaz, ami a borítékban volt, megvárta, a metszést viszont még sötétedés előtt be kellett fejezniük.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Yamen vacsorája</title>
      <link>http://holvolt.hu/2015/12/29/yamen_vacsoraja/</link>
      <pubDate>Tue, 29 Dec 2015 09:51:15 +0000</pubDate>
      
      <guid>http://holvolt.hu/2015/12/29/yamen_vacsoraja/</guid>
      <description>Yamen fancsali arccal ült az asztalnál a vacsorája mellett, de nem nyúlt hozzá…
A Mester mellé telepedett és egy ideig együtt nézték a gőzölgő ételt.
– Az éhségemet figyelem… – kezdett bele nagyon lassan Yamen – A test követelőzését, ahogy „akarja” ezt a tál rizst, holott semmit sem tett érte. Nem érdemli meg.
– A tested a legtöbbet teszi, amit lehet… működik. A szíved dobban, a tüdőd megtelik levegővel. Lehetőséget ad neked az életre.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>A két vár</title>
      <link>http://holvolt.hu/2015/12/10/a-ket-var/</link>
      <pubDate>Thu, 10 Dec 2015 08:00:14 +0000</pubDate>
      
      <guid>http://holvolt.hu/2015/12/10/a-ket-var/</guid>
      <description>A Mester Yamen mellé telepedett és mesélni kezdett.
Élt egyszer két király, egymáshoz egészen közeli királyságban. Híre ment, hogy messze földről vad hordák közelítenek az országaik felé, akik fosztogatnak és rombolnak. Az egyik király erre megerősíttette a várfalakat, fegyverkezésbe kezdett és minden takarmányt a palota pincéjében halmozott fel. A másik uralkodó viszont feldíszíttette a palotáját, mint aki vendégeket vár. Mikor már közel jártak a hadak, az egyik király visszavonult a várba, felhúzatta a függőhidat, és megtöltette a várárkot.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Yamen és a szikla</title>
      <link>http://holvolt.hu/2015/12/10/yamen-es-a-szikla/</link>
      <pubDate>Thu, 10 Dec 2015 08:00:01 +0000</pubDate>
      
      <guid>http://holvolt.hu/2015/12/10/yamen-es-a-szikla/</guid>
      <description>Hatalmas vihar volt, mintha csak vége akarna lenni a világnak. Yamen a szobájában ücsörgött és félt. Minden hanghoz és zörejhez társult benne egy kép: próbálta kitalálni, hogy mi történhet odakint: valószínűleg most szakadt be a csűr, most csapott a villám a cseresznyefába, most omlott le a hegy…
Szeretett volna átmenni a Mesterhez… azzal indokolva az ötletet, hogy megnézze, odaát minden rendben van-e; de mielőtt elindult: észrevette, hogy valójában gyerekként viselkedik, aki megijedt a mennydörgéstől és csak a biztonság illúziójára vágyik… hogy ha esetleg tényleg vége lesz a világnak, ne legyen egyedül.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>A türelmetlenségről</title>
      <link>http://holvolt.hu/2015/08/10/a-turelmetlensegrol/</link>
      <pubDate>Mon, 10 Aug 2015 08:02:20 +0000</pubDate>
      
      <guid>http://holvolt.hu/2015/08/10/a-turelmetlensegrol/</guid>
      <description>Yamen már hónapok óta a Mesternél lakott és tanult, mikor egy reggel odament hozzá és ezt kérdezte:
– Mondd, kérlek, hol tartok?
A Mester lassan ráemelte a szemét és ezt válaszolta:
– Ott, hogy tartani akarsz valahol.
Aztán megint eltelt egy fél év, mire újra felhozta Yamen ezt a témát:
– Mester, segíts kérlek! Hiába figyelem saját magamat, nem látom, hogy valójában fejlődtem-e vagy csak egy helyben toporgok.
– Amíg nem bízol bennem, nincs mit mondanom.</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Ki vagyok én?</title>
      <link>http://holvolt.hu/2015/08/10/ki-vagyok-en/</link>
      <pubDate>Mon, 10 Aug 2015 08:02:14 +0000</pubDate>
      
      <guid>http://holvolt.hu/2015/08/10/ki-vagyok-en/</guid>
      <description>Volt egy szirt, amiről távolra el lehetett látni a völgybe. Yamen sokszor megállt itt, kiabálni, hol dühében, hol örömében, néha csak kiszakad belőle a fájdalom, máskor kérdezett vagy átkozódott. A hegyek pedig elnyelték a hangját. Néhány hete már ugyan az a kérdés tört belő elő újra és újra. Figyelte magát, a környezetét és egyre kereste, hogy ki is ő valójában?
Akár hányszor a szirt peremérhez ért ezt kiáltotta bele a világba, többször egymás után: „Ki vagyok én?</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Az élet vize (I.)</title>
      <link>http://holvolt.hu/2015/08/10/az-elet-vize-i/</link>
      <pubDate>Mon, 10 Aug 2015 08:02:09 +0000</pubDate>
      
      <guid>http://holvolt.hu/2015/08/10/az-elet-vize-i/</guid>
      <description>Yamen egy nyári napon a fa alatt ült és merengett. A Mester mellé lépett és megszólította:
– Min gondolkozol?
– Találkoztam egy emberrel, aki az élet vizét kereste. Mester, mit jelent az, hogy „az élet vize”.
A Mester elmosolyodott és így szólt:
– Gyere velem! – majd a kerti asztalhoz vezette. – Ülj le és várj itt!
Néhány perccel később megjelent újra, a kezében egy pohár vízzel. Yamen elé tette és így folytatta:</description>
    </item>
    
    <item>
      <title>Az élet vize (II.)</title>
      <link>http://holvolt.hu/2015/08/10/az-elet-vize-ii/</link>
      <pubDate>Mon, 10 Aug 2015 08:02:06 +0000</pubDate>
      
      <guid>http://holvolt.hu/2015/08/10/az-elet-vize-ii/</guid>
      <description>December közepe lehetett, Yamen az asztalnál ült és egy pohár vizet nézett. A Mester mellé lépett és megszólította:
– Az élet vizén gondolkozol?
– Igen. – vallotta be Yamen. – Mindaz, amit a nyáron megértettem, akkor elég volt, de most valahogy azt érzem, hogy van tovább.
– Ha így érzed, van.. – bólintott a Mester. – Akkor hát értsd meg.
Órákkal később Yamen nevetve szaladt a Mesterhez:
– Az élet vize több, mint ami a pohárba fért… az élet vize az eső, ami táplálja a növényeket és ez által az élet alapját adja.</description>
    </item>
    
  </channel>
</rss>
