Prücsök és a tollak
Prücsök tollakat gyűjtött, az egész egy tanyasi udvaron kezdődött, évekkel ez előtt, mikor meglátott egy szép pihét, amit táncoltatott a szél és addig futott utána, amíg elcsípte. Ezt követően aztán lett mindenféle eleme a gyűjteménynek: galambtoll, tyúktoll (ezekből sokféle), kakas tolla, bármi, amit útközben talált.
Egyszer vendégségbe ment és ott egy vázában hatalmas, pihés tollakat tartottak, utóbb kiderült: azok nandu tollak és mivel látszott a kislányon, hogy mennyivel magával ragadják, egyet meg is kapott ajándékba.
A hivatalos gyűjteményt Apa alapozta meg, mikor a születésnapjára egy egész tollgyűjtő készletet (ecsetekkel, ollóval, csipesszel) ajándékozott, aminek a tetején szép, égetett írással az szerepelt:
Prücsök
Olyan volt, mintha a tollak beszéltek volna… mindegyiknek volt egy hangulata, volt egy cirógatása, volt súlya, színe, formája, selymessége.
Apa mutatott egy könyvet a kislánynak, ami a régi indiántörzsek fejdíszeit tartalmazta. A régi korok népei abban hittek, hogy a fejdíszként hordott tollak megmutatják, milyen az ember, milyen a viselőjük: lehetett félelmetes (ha dögevő keselyűk tollát használta), vagy mutathatták, hogy a harcos bátor, hiszen mondjuk a sastollak összegyűjtéséhez magas sziklákat kellett megmásznia, vagy lehetett ravasz, mint a holló.
Prücsök a képeket nézegetve egyre izgatottabb lett, majd egy ponton elszaladt és néhány perc múlva a fürdőköntös övét a fejére kötve tért vissza, amibe néhány tollat helyezett.
– Olvasd le! – bíztatta az apját. – Milyen vagyok most?
– Hát… – kezdett bele az öreg indán az elemzésbe – ez a narancssárgába játszó toll biztosan öröm, ez a másik cirmos meg izgatottság, aztán van ez a fehér alapon fekete, ez olyan, mint egy csínytevés nyoma. – Prücsök nevetett.
– Minél több tollat tartalmaz egy fajtából a fejdísz, az annál hangsúlyosabb? – kérdezte Apa. A kislány bólintott.
– Akkor pontosítok, van itt: 5 öröm, 2 izgatottság, 1 csínytevés és ez itt? – bökött Apa egy sötétkékbe játszó tollra, az ott mi?
– Egy titok. – mondta a kislány.
– Beszélsz róla? – kérdezte Apa.
– Nem tudok… – felelte Prücsök és lassan elkezdte kiszedegetni az örömtollakat a fejdíszből.
– Ilyen nehéz? – a gyerek bólintott.
– Van esetleg olyan toll, ami azt mutatja, hogy beszélni akarsz a titokról? – kérdezte Apa. A kislány egy zöld árnyalatú tollat vett elő a gyűjteményből és Apa tenyerére rakta.
– Akkor ez a bátorság tolla. – adott neki nevet az öreg indián, aztán a gyerek szemébe nézett és így folytatta: – Jó harcos leszel, mert ott van benned a szándék, hogy megküzdj azzal, amitől félsz!
Comments
Nothing yet.